Blog

Blog

A hölgy egy kissé bogaras...

Hősnőnk gyorsan lezuhanyozott, majd elköltötte egészséges reggelijét: egy szép rózsaszín epres joghurtot. Kedvencének, a kakaónak azonban nem tudott ellenállni. Sebaj, majd a délutáni kosáredzésen ledolgozza –gondolta- és máris sminkelni kezdett. Kis pirosító és rúzs és már szaladt is. Rutinból azért még bekapta az antibébit és elhatározta, hogy nem bosszantja fel magát azon, hogy egyszer csak eltűntek a színek a tv-képernyőről és fekete-fehér lett a reggeli híradó. Vésztartaléknak bedobott még egy kis csokit is. Persze táskájában ott lapult egy levél rágó is. Bekapott egyet és az irodába igyekezett. Az ebédből nem csinált nagy ügyet: egy kis sali, jó sok paprikával és paradicsommal, -ahogy szereti- és egy Cherry Coke, mert úgy megkívánta. Alig várta, hogy végre délután legyen, amikor is a herceg érte jött és moziba mentek, szerelmesen szemezgetvén a pattogatott kukoricát. Majd a fenséges vacsora az étteremben, amire egész nap várt: persze legyen könnyű –hiszen a kosáredzés már nem fért bele a napba- hát legyen pulyka. És mit szólnál egy kis avokádóhoz drágám, kérdezte Ő, miközben a nő bódító vaníliaparfümje belopakodott érzékelésébe. És a pincér máris ott volt a Camparival...

Hősnőnknek egész másként alakult volna a napja, ha Mexikó nem járult volna hozzá, hogy olyan legyen, amilyen.

Tán nem is sejtette, hogy napjának gerincét egy bogár adta, amikor a joghurtot ette, sminkelt, Cherry Colát, vagy Camparit ivott. Hiszen a Mexikóból származó, fügekaktuszon élősködő bíbortetű porítmányából kivont festékanyag: a valódi kármin remek színezék. A XX. századig kellett várni, míg szintetikusan is elő tudták állítani. Végül kiderült, hogy a szintetikus károsabb, mint az eredeti, tehát a tetvek nyertek. Ha épp most határozná el, hogy soha többé nem használ tetves rúzst, jobb, ha tudja, hogy a szegény állatkákból származó kárminsav engedélyezett színezék, az élelmiszeradalékok közül az egyetlen állati eredetű és a jelölése: E 120. Nem kevés nőstény kell egy kg kárminsavhoz: legalább 100 ezer és a XVI. században volt olyan év, amikor 160 tonna kárminfesték érkezett az óhazába és Mexikó harmadik legfontosabb exportcikke volt az ezüst és az arany után.

A fogamzásgátló tablettát és a színes tv-is mexikói találta fel. De ki gondolta volna, hogy egy ősi mexikói nép -az aztékok nyelvét, a náhuátl-ot- kisebb módosulásokkal szinte naponta használjuk. A kakaó –az aztékok cacáhuatl-ja, melyből már az i.e.1100-ban készítettek xocolatl-ot, azaz csokoládét. Nyilván nem a Suchard recept szerint, de vaníliával sem lehetett rossz, amivel megbolondították, ami a mexikói Veracruz térségéből származó egyetlen olyan orchídeafaj, amit nem virágként használnak, lévén ez a világ második legdrágább fűszere. Az avokádó már kevésbé hasonlít az aztékok ahácuatl-jára, de biztos könnyebben megveszem a drágára beárazottat a zöldségesnél, ha tudom, hogy az akár húsz méter magasra megnövő fán csak minden ötezredik virágból lesz termés.

És mi van a tzictli-vel? Ez bizony a jó öreg rágógumi, amit már a mexikói anyakultúrában az olmékok is ismertek és nemcsak hogy ők rágógumiztak először avilágon, hanem először kosárlabdáztak is, lásd minden régészeti körzetben a pelota –labdajéték-pályákat.

A csivava pedig az aztékok -sőt elődeik- remek jelzőkutyája volt és nevében az egyik legnagyobb északi állam: Chiuhahua nevét őrzi. (Hősnőnk őt már elfelejtte betenni tele táskájába, most aztán remek hallását csiszolhatja egyedül otthon a szomszédok neszeire...)

A Kolombusz előtti Mexikó egyetlen háziállata pedig az ott háziasított pulyka volt. És hogy elégíthetnénk ki C- vitaminszükségletünket a chilli –paprika- nélkül és mihez kezdenének az olasz paszták a tomatl –paradicsom-szósz nélkül? És akkor a tengeriről még nem is beszéltünk, melynek bölcsőjét is hol máshol keresnénk? De ha ezen felül Ön még arra is kíváncsi, hogy miért hívják Mexikót az ezer piramis országának, a kaktuszok, vulkánok földjének, sőt még az is érdekli, hogy a világ egyik legnagyobb metropolisza: Mexikóváros miért egy letelepedésre alkalmatlan tóra épült, vagy hogy a maja naptár inkább közelít a csillagászati, mint a Gergely naptárhoz, nincs más teendő: irány Mexikó!

Marshaller Idegenforgalmi Kft. - Chemol Travel © 2017